Ki ne kapta volna már magát azon, hogy a gép előtt a munkája helyett már megint a Facebook oldalát pörgeti. De csak eddig! A Forest nevű Chrome böngészőbe telepíthető bővítmény megoldja a helyzetet (INNEN TÖLTHETŐ LE). Ha egy olyan oldalon jársz, amely elvonja a drága figyelmed a munkáról, egyszerűen nyisd meg a bővítményt, és add hozzá a blokkolandó oldalak listájához az adott weboldalt. Enny az egész. Amikor pedig beköszönt a fegyelmezett és koncentrált 60 percnyi munka ideje, nincs más dolgunk, mint megnyitni a bővítményt, és megadni, hogy meddig szeretnénk a listában szereplő oldalakat tiltani. A minimum 10 perc.

Bevallom, nagyon kedvelem a tematikus projekteket, amelyek valamilyen kihívás mentén szerveződnek. Ilyen lehet az, hogy mindne nap, minden tanuló készítsen egy képet arról, amilyen napja éppen van (ne keressen, telefonon csináljon egy képet), majd egy hét után ezeket egy prezentációban sorban bemutatva remek beszélgetések kerekedhetnek. De a karantén alatt hasonló volt az egyhetes kihívás, ahol minden nap egy olyan apróságot kellett kipróbálni, amit eddig soha nem tettek (pl. megnézni egy tenisz közvetítésből 25 percet, cukor nélkül inni a teát, számolni a napi folyadékbevitelt, vagy elolvasni egy könyvet egy nap alatt). Az eredmény szintén izgalmas, és - mai meglepő - még a karantén alatt is szívesen csinálták a diákok.

Na de milyen lehet ez 'nagyban'? IDE KATTINTVA) egy egyéves projekt eredményét nézhetjük meg. Nem vállalt kevesebbet a kitaláljó, mint azt, hogy egy év alatt MINDEN ország egy írójától elolvas egy könyvet. Ann Morgan megtette, egy TED előadást is tartott róla, mi pedig megnézhetjük. Ha csak arról beszélünk, hogy vajon a magyar szekcióban a legjobb könyvek kerültek-e be, vagy éppen ki hiányzik onnan, már érdekes vitaindító lehet.

A karanténnal a művészet, az alkotás is az online térbe kényszerült. Szerencsére vannak olyan eszközök, amiket jól lehet használni hozzá. Például a Minecraft, amit az iskolánkban az Alkotóház keretében jezdtünk el használni. Eredetileg ezen az órán a diákok mindenfélével bütykölnek, fúrnak-faragnak, ezt kellett most valahogy az online világba rakni és ehhez lett remek eszköz. Az alábbi játék a kreativitást és a spontaneitást veszi a leginkább igénybe.

Már írtunk a The New York Times remek infografikákat bemutató oldaláról, amely ITT TALÁLHATÓ. Most egy konkrét ábrát mutatunk, amely különlegesen érdekes lehet (és tanulságos) akár tanórákon is EZ ITT VAN. Az ötlet egyszerű: megvizsgálták, hogy egyes online felületek, weboldalak fehasználási fetételeit mennyire egyszerű megérteni. Diákok nagyon megdöbbennek, amikor az eredményekkel szembesülnek. Például az Airbnb felhasználási feltételei hogyan viszonyulnak Immanuel Kant A tiszta ész kritikája című művéhez. Spoiler: kb. ugyanannyira nehéz, de az Airbnb-t elolvasni háromszor annyi ideig tart. Tanulságos!

A technika hatással van ez életünkre, ez biztos. Az is biztos, hogy ez a hatás nem csak jótékony. Se szeri, se száma a különféle riasztásoknak, hogy miként lesz más a digitális világban elmerülő ember agya és pszichéje, mint a normális. Miközben mindenki látja, hogy jó lenne a digitális létünket keretek közé szorítani, és többnyire mások számára remek tanácsai is vannak, hogyan kellene ezt tenni, nem könnyű magunkon kezdeni a dolgot. A Google izgalmas kísérletei között találunk egy csokorra valót, amelyik a digitális welness-szel próbál foglalkozni (IDE KATTINTVA). Ugyan a projektek többsége csak jópofa ötlet, mégis érdekesek lehetnek, ha másra nem, hogy elgondolkodjunk rajtuk.

A Tree.fm nevű oldal (ITT TALÁLHATÓ) a világ minden tájáról hozza el nekünk az erdőket. Az oldalra érve egy véletlenszerű erdőben dob le minket, Ghánában, Vietnámban, vagy éppen Oroszországban, és meg is mutatja az erdő képét. Ezután akár a háttérben bekapcsolva hagyhatjuk az erdő hangjait, így akár egy monszunerdő közepéről dolgozva :) Természetesen vannak kockázatai is, hiszen ha bekapcsolva hagyjuk, tényleg el lehet felejteni, hogy éppen egy erdő a háttérzaj, és kifejezetten ijesztő, amikor hirtelen beszól egy majom. De, ahogy a repülőgépen mindig hányingerrel küszködő világutazó is mondta: Valamit valamiért :).

Írtunk már nem egyszer a Pecha Kucha nevű prezentáció formáról, amikor 20 képről kell beszélni, úgy hogy mindegyik csak 20 másodpercig látszik. Remek alkalom az eloődói készségek fejlesztésére és jellemzően sokkal érdekesebb előadásokat eredményez, mint a kalsszikus ppt-k. Egy másik izgalmas előadás forma a Powerpoint karaoke, amikor vakinek úgy kell előadást tartania, hogy a diákat ő is csak akkor látja először. A Pechaflickr (IDE KATTINTVA) ezt a két dolgot ötvözi. Írjunk be egy szót és máris kapunk 20 képet a Flickr kepgyűjtő oldalról, mindegyiket 20 másodpercig. Így megtaratni egy előadást igazi kihívás.

Mai cikkünk Szűcs László vendégposztja, fogadjátok szeretettel!

Volt egyszer egy magyar diák, aki csak 20 évesen kezdett el angolul tanulni. A nem túl jó nyelvérzékű diákot viszont olyannyira megfogta a kommunikáció, az angol nyelv és nem utolsósorban a tanárának a történetei, hogy nem egész 10 évvel később már Washington DC-ben a Retorikai Világbajnokságon a világ legjobbjaival együtt versenyzett (természetesen angolul). Az a diák én voltam, a történet pedig a sajátom.

Ugyan a sokak által megjósolt nagy virtuális valóság forradalom elmaradt az oktatásban és a padokban sem a fejükön ormótlan szemüvegekkel ülnek a diákok, az tagadhatatlan, hogy érdekes technológiáról van szó. Annak, hogy a tanításban használjuk eleddig a szükséges szerkezetek ára és a technikaieszközök bonyolultsága volt az oka. Ugyan jópofa lehet egy VR panoráma öt percre az órán, de ha ehhez sok százezer forintért kell eszközöket venni és órákon át programozni, az embernek nincs kedve belevágni. Ezen változtathat egy kicsit a Panoform (IDE KATTINTVA) és a Google Cardboard (EZ ITT VAN) kombinációja.

A Blob opera-készítő egy Google projekt, ahol négy hangszínben lehet kis lényekkel magánhangzókat énekeltetni, majd ebből készül egy ária. Elég látványos és izgalmas, és ami a legjobb: teljesen karanténképes, hiszen készíthetünk az áriáról felvételt, amit egyetlen kattintással megoszthatunk - akár egy Google Classroomban is. A projekt ITT ÉRHETŐ EL