Digitális iskola - konkrét ötletek pedagógiai tervezéshez
Vezércikk - 4 éve
Elkezdődött hát, nyakunkon az első hét vége, amikor digitális munkarendben dolgozik tanár, diák, és - lássuk be - sok szülő. Mivel rengeteg emailt, üzenetet kapunk, és azt látjuk, hogy egyre többen kezdenek emiatt egyre feszültebbek lenni, megpróbáljuk gyakorlati tanácsokkal segíteni az otthontanulás szervezését. Ebben a rövid írásban például nem teszünk mást, mint leírjuk egyetlen tantárgy egy hónapjának a megszervezését. Talán érdemes elolvasni és hasznos lehet másoknak is.
A sok technikai megoldás után végre talán ideje lenne arról is beszélni, milyen módszereket lehet használni így a karanténba zárt iskola idején. Most egy olyan eszközről lesz szó, ami tulajdonképpen bármilyen technikai megoldással használható, de sokat segíthet a diákoknak abban, hogy alaposan dolgozzák fel egyedül az anyagot és a tanároknak is, hogy lássák, mennyire sikerült ez. Ez az eszköz a gondolattérkép. Az alábbiakban egy kis videóban mutatjuk be, hogy mi is a gondolattérkép és digitális eszközöket is kínálunk hozzá. Ez azonban ne tévesszen meg senkit, gondolattérkép készülhet teljesen offline módon is, papíron, kézzel. Ebben az esetben elég, ha a diák lefotózza és azt küldi el (akár e-mailben) a tanárnak, aki visszajelzést tud adni rá. Következzék tehát a videó és az eszközök:
Eddig a TanárBlogon elsősorban az iskolák, tanárok felkészülését próbáltuk információkkal, ötletekkel, tapasztalatokkal támogatni. Most már ott tartunk sok iskolában, hogy a digitális menetrend kialakul, el kell kezdődnie a tanulásnak. Itt elsősorban az a kérdés, hogy a hirtelen jött digitális átállás terhét kire tesszük? A tanárokra, a szülőkre vagy a gyerekekre. Nyilván mindháromra, és az is egyértelmű, hogy a szülő-gyerek szempontok fedik egymást sokban, ugyanakkor az arányok rendkívül fontosak. Mennyi rugalmasságot várunk el a diákjainktól és az ő szüleiktől, illetve mennyit magunktól, pedagógusoktól, iskoláktól. Attól tartok, a digitális tanulás sikerét alapvetően fogja ez meghatározni.
Mit tegyen a testnevelő tanár a karantén idején? Szomorúan tűárja szét a karját, hogy akkor neki nincs mit tennie vagy gondolkodjon el azon, hogy miként lehet a digitális iskolában megoldani a mozgást. A mi iskolánkban az utóbbit tették és létrehoztak csoportokat a diákoknak, ahol maguk vezethetik a heti edzéstervüket és azt, hogy mit sikerült belőle megvalósítaniuk. Ha kell segítséget kapnak a gyakorlatokhoz, esetleg videón küldik el a tanároknak, hogy mit csináltak. A lényeg megint a bizalom és a tanárok és diákok közös munkája. Az alábbiakban közöljük Teremy László kollégám levelét, amit a 11. évfolyam diákjainak írt:
A 
Rengeteg eszközzel öntöttek nyakon minket, pedagógusokat az elmúlt pár napban. Egy oldalon szavazás indult, hogy ki melyiket használja, pillanatok alatt 65 eszköz gyűlt össze, és szavaztak szépen rá a kollégák. Egy pillanatra beleképzeltem magam egy pánikban lévő, digitális nem affinis tanár helyébe, és teljesen elveszettnek éreztem magam. Próbáljuk ki mind a 65 alkalmazást? Hogyan fogom ezeket összekapcsolni, hogy derül ki, hogy melyik jó nekem és melyik nem? És ha nem jó valamelyik, akkor majd váltok? Ma még a Quizleten, holnap a Redmentán, aztán a Google Forms-ban értékelek? Az alábbiakban eltekintenénk a konkrét eszközöktől, és javaslunk egy lehetséges 'üzletmenetet', rendszerben, úgy, hogy az mindenki számára érthető, vehető legyen, legyen hol segítséget kérni, tudjunk értelmes és élhető rendszert kiépíteni magunk köré, ahol a diákok számára is hasznos és nem kaotikus digitális oktatási (vagy még inkább tanulási) rendszert tudunk kiépíteni.
Hihetetlen az aktivitás a pedagógustársadalomban, valóban történelmi perceket élünk. A digitális oktatásra készülődés közben arról szeretnék pár gondolatot megosztani, hogy talán hogyan lenne érdemes ezt az időszakot kihasználni, mire jó, és mire nem a digitális környezet.
A legelső jellemző kérdés felénk az volt eddig, hogy 'hogyan tudok pont úgy tanítani, ahogy eddig, csak online?'. Ez persze érthető, de lehet, hogy már középtávon ez lesz a legnehezebb út. Ez az az út, amikor megpróbáljuk pont ugyanazt csinálni, amit eddig, csak egy egészen más közegben. Ebben a cikkben arra próbáljuk a választ keresni, hogy mit lehet, és érdemes egy digitálsi iskolában csinálni, illetve milyen folyamatokat nem tud helyettesíteni egy digitálizált modell. Konkrét tippek, ötletek a lapozás után!
Miközben mindenki gőzerővel készül a digitális oktatás megvalósítására az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés: hogyan lesznek így a dolgozatok? Tény, a számonkérés az a része a tanításnak, amit a legjobban állít kihívás elé állít ez a helyzet. A diákoknak valahogy visszajelzést kell kapniuk a munkájukra, sőt vannak, akiknek hamarosan majd érettségizniük is kell, szóval az értékelés semmiképpen sem nélkülözhető, de hogyan lehet ezt megoldani az online térben?
A digitális oktatásra átállás sok technikai kérdést vet fel, de legalább annyi pedagógiait is. A kettő közül valószínűleg ez utóbbi a kemény dió. Együttműködő gyerekekkel postagalambbal is lehet tanulni, olyanokkal, akik nem akarnak részt venni a dologban még a holografikus konferencia és mesterséges intelligenciával támogatott osztályfelügyeleti rendszer sem fog működni. Az első és legfontosabb tehát, hogy beszélgessünk a diákokkal arról, hogy mi és miért fog történni, lehetőség szerint közösen dolgozzuk ki az online tanulás és tanítás szabályait.
